Kettős tanévnyitója volt az idén a Zilahon a Református Wesselényi Kollégiumnak. Szept. 15-én került sor az állami jellegű ünnepélyre, szept. 16-án pedig az egyházira. Igét hirdetett Tőkés László püspök. Tolnai István, az egyházkerület tanácsosa felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a kerület foganatosított a kollégiumi intézményt ért különböző sérelmek orvoslására, és rámutatott azokra az esetleges rendelkezésekre, amelyek véget vethetnének az áldatlan helyzetnek. Az istentisztelet után az egybegyűltek tiltakozó menetben indultak az egykori Wesselényi Kollégium épületéhez. /Sz.Cs.: Kettős tanévnyitó a Wesselényi Kollégiumban. Tiltakozó menet az iskola egyházi épülete előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Tanévnyitó istentiszteletet tartottak szept. 16-án Tőkés László püspök részvételével Zilahon. Megjelent Vida Gyula parlamenti képviselő, Fekete Károly alpolgármester, a két szilágysági ref. egyházmegye esperese, gondnokok, több ref. gyülekezet képviselői. Molnár Kálmán, a Zilahi Református Egyházmegye esperese ismertette a középiskola "áldatlan állapotát". Tőkés László püspök hangoztatta, hogy "aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista" a "hatalommal szövetségben eltérítőket" felszólította "adják vissza az iskola kormányrúdját". Ismertette a történelmi egyházak vezetőinek Kolozsvárt aláírt állásfoglalását ingatlan-, státustörvény- és iskolaügyben, a négypontos dokumentumot Csüry István generális direktor olvasta fel, eszerint azt várják el, hogy az RMDSZ tegyen sürgős lépéseket az iskolaügy megoldásáért. Tőkés László szerint a Szilágy megyei RMDSZ a román hatóság oldalán sorakozott fel, a konfliktust dűlőre viszik, de reméli, Seres Magdolna igazgatónő magától távozik. Ismertette, hogy az etikai bizottságnál eljárást indított ellene Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke, valamint Takács Csaba országos ügyvezető elnök, ám ezzel még az SZKT-nek kell foglalkoznia. - Idén három kilencedik osztály indult a ref. középiskolában, egy filológiai és két informatikai osztály. Az 50 végzett tanulóból eddig 31-et vettek fel egyetemre, főiskolára. /(Fejér László): Kettős tanévnyitó. Tőkés szerint, aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2001. november 1.
Okt. 31-én a reformáció napjára emlékeztek Nagyenyeden, a Vártemplomban. Fellépett a Református Kollégium kórusa. Józsa Miklós magyartanár előadásában Berde Máriára emlékezett, majd sor került Berde Mária emlékplakettjének felavatására. A dombormű Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása. /Mezei Sándor: A reformáció napjára emlékeztek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./
2002. június 4.
Az erdélyi történelmi magyar testvéregyházak, valamint a román görög katolikus és a szász evangélikus egyházak több mint egy évtized óta emberfeletti erőfeszítéseket tesznek a kommunizmus idején önkényesen elkobzott egyházi vagyonok visszaszerzésére, a felekezeti oktatás teljes jogaiba való visszahelyezése érdekében. A kisebbségi egyházak ebben a közös küzdelmükben kormányba lépése (1996), illetve az utódkommunista hatalommal való együttműködése (2000) óta mind kevésbé számíthatnak az RMDSZ–re. Legutóbb a közösen elfogadott ingatlanügyi törvénytervezetet egyoldalúan feladta az RMDSZ. Ehhez hasonlóan, Románia Európa Tanács általi monitorizálása ügyében is az elnyomó többségi hatalom oldalára állott a Szövetség, szögezte le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Az RMDSZ egyre inkább hajlik a magyar nemzeti érdekeket sértő, elvtelen megalkuvásra. Az egyházkerület sajnálattal utal a Bihar, a Szilágy és a Szatmár megyei RMDSZ–szervezetek nem egy tekintetben már–már egyházellenes magatartására és fájlalja a Zilahi Református Wesselényi Kollégium aktív RMDSZ–segédlettel történt visszaállamosítását. A közgyűlés az RMDSZ támogatását kéri elkobzott tulajdonai visszaszerzéséhez. Az egyházkerület kész bármely szintű párbeszédre az RMDSZ-szel. Az egyházkerület szerint gyökeres megújulásra, szemlélet– és irányváltoztatásra van szükség az RMDSZ–ben. A közgyűlés nevében Tőkés László püspök–elnök és Kovács Zoltán főgondnok írta alá a nyilatkozatot. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./
2002. augusztus 6.
A református egyház egyet sem ismer el abból a 14 tanári kinevezésből, amelyeket a zilahi református kollégium szabad állásaira hirdetett versenyvizsgákon nyertek a jelöltek. Tolnay István, az egyházkerület illetékes tanácsosa szerint, amíg a kollégium körüli helyzet nem rendeződik, egyetlen tanári kinevezést sem hagy jóvá az egyházkerület. A minisztérium és az egyházak megállapodása szerint a kinevezésekhez az egyház előzetes beleegyezése szükséges, ezt azonban Zilahon elmulasztották kikérni. A Wesselényi Kollégium egyházi intézmény, s az Oktatásügyi Minisztérium és az egyházak megállapodása szerint senki nem nevezhető ki véglegesen a kollégium katedrájára az illetékes egyházkerület jóváhagyása nélkül. Ezt Alexandru Pocol, a Szilágy megyei tanfelügyelőség személyzeti felügyelője is megerősítette. Tolnay István elmondta, mindeddig csupán egyetlen személy fordult hozzájuk jóváhagyásért. Tolnay szerint Seres Magdolna igazgatónő leváltását, és az iskola egyházi jellegének visszaállítását szeretnék elérni. A kollégium azonban nem marad tanárok nélkül, a véglegesen kinevezett (tituláris) tanárok helyettesítő jelleggel fognak tanítani a kollégiumban. A zilahi Református Kollégium ügye immár évek óta szembeállítja a református egyházat és az RMDSZ Szilágy megyei vezetését. Tőkés László püspök többször is lemondásra szólította fel a gimnázium igazgatóját, Seres Magdolnát, mert úgy véli, az igazgatónő az intézmény visszaállamosításán munkálkodik. Seres Magdolna viszont - aki Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök és szenátor felesége - arra hivatkozik, hogy a versenyvizsgával megszerzett tisztségéből az egyház nem mozdíthatja el. /Deák Zoltán, Lukács János: Bajos kinevezések a zilahi kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ / Seres Dénes szenátor felháborodottan reagált a református álláspontra. Seres szerint a református egyház illetékese, Tolnay István "képzetlen", sohasem tett semmit a kollégium érdekében. Seres kifejtette: "A kollégium állami intézet, melyet az állam finanszíroz és ugyancsak az állam fizeti a tanárokat is. Az ebbe a helyzetbe került tanároknak joguk van megfellebbezni az egyházkerület igazgatótanácsának határozatát." /Pengő Zoltán: Seres: Tolnay István képzetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./
2002. augusztus 21.
Az egyháznak kötelessége lett volna megadni a jóváhagyásokat a Wesselényi Kollégium állásaira sikeresen vizsgázó tanároknak - állította Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta, noha a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megtagadta a jóváhagyásokat a tanároktól, a tanfelügyelőség nem fogja tanárok nélkül hagyni a tanintézményt. Szükség esetén a helybeli lelkészekhez fordulnak majd az egyházi jóváhagyásáról. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi osztályának tanácsosa kijelentette, szó sincs arról, hogy ne adnának jóváhagyásokat a sikeresen vizsgázott tanároknak, amennyiben hozzájuk fordulnak. /Deák Zoltán, Lukács János: Kompromisszumra kész...Nem marad tanárok nélkül a zilahi Wesselényi Kollégium. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./
2002. szeptember 19.
A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2002. szeptember 20.
Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye szept. 18-i ünnepségére a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti alapkőletételét ünneplő gyülekezetből a kollégium tanárai és diákjai is hiányoztak. A szervezők minden érdekelt félnek idejében elküldték a meghívót. A tanév elején szokásos templomi istentiszteleten sem az igazgató, sem a hozzá közel álló tanárok nem vettek részt. A diákok igazgatói tiltás ellenére is szép számban eljöttek a templomi tanévnyitóra. Az ünnepelt fél, a Wesselényi Kollégium tüntető távolmaradása megbotránkoztató, szögezte le Makkay József, a Szabadság munkatársa. Ez az intézmény 1991-ben a református egyház anyagi és erkölcsi támogatásával jöhetett létre, majd RMDSZ-politikusok nyomására elhatárolódott attól az egyháztól, amelynek az iskola létét kellene megköszönnie. Miért akarta a helyi RMDSZ szenátorfeleség, aki az egyházkerület tiltakozása ellenére a kollégium igazgatói feladatait látja el, egy már létező egyházi iskolát az egyház és a szülők tiltakozása ellenére világivá alakítani, oly módon, hogy az újraállamosított magyar tanintézmény egyháztól kapott óriási értékű felszerelését világi célokra fordítsák? Mindez megmérgezte a zilahi magyarság életét, hogy egyház és RMDSZ szinte hermetikusan elzárva, külön él egymástól. Ilyen körülmények között a közösségi célok a viszály áldozatává válnak. /Makkay József: Zilahi önfeladás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2002. szeptember 28.
Négyes ünnepet ültek nemrég Zilahon: arra emlékeztek a református Egyházmegyei Napon, hogy a város főterén száz éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, ugyancsak kereken száz esztendeje tették le a Református Wesselényi Kollégium alapkövét, 125 éve született a kollégium egykori jeles diákja, Ady Endre, és emlékeztek arra is, hogy 200 éve született Kossuth Lajos. A rangos ünnepséget a zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala és a Presbiteri Szövetség szervezte. A zilahi négyes évforduló kapcsán létrejött ünnepségnek mégsem lehetett örülni felhőtlenül. Kettészakadt a közel hetvenötezer lakost számláló Zilahon a húszszázaléknyit kitevő, azaz majdnem tizenötezer fős magyarság. Olyannyira, hogy a minapi ünnepségen éppen az ünnepeltek nem vettek részt: a kollégium tanárai és az IKE-sek kivételével a diákok sem, sőt bejelentették, hogy ők majd külön ülik meg a négyes évfordulót. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület külföldi támogatással saját kollégiumot hozott létre a kilencvenes évek elején. Új igazgató került az iskola élére, egy RMDSZ-es szenátor felesége. Közben a román állam továbbra sem adta vissza az egyháznak a Református Wesselényi Kollégiumot, következésképpen az egyháznak ma sincs saját felekezeti iskolája. A vita annyira elmérgesedett, hogy a helyi RMDSZ és az egyház között immár semmilyen együttműködés nincs. Kinek jó ez? Kinek jó az, ha magyar marja a magyart? /Benkő Levente: Vigyázó szemetek Zilahra vessétek! = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2002. október 3.
Az elmúlt hét végén Szilágycsehben is megemlékeztek Fadrusz János szobrászművész Wesselényi szoborkompozíciója leleplezésének 100., a Zilahi Református Wesselényi Kollégium alapkőletételének 100., Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról. A megemlékező ünnepségre a szilágycsehi református templomban került sor, ahol a helybeliek mellett részt vett Budapest kőbányai református gyülekezetének egy csoportja is. Molnár Kálmán esperes fájlalta, hogy a helyi román és magyar tudósítók többsége politikai ügyet csinált az egyházi megemlékezésből. /K. Zs.: Szilágycseh is megünnepelte Wesselényi emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2002. december 5.
Újabb megkereséssel fordul az illetékesekhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatónőjének visszahívása érdekében, olvasható a közleményben. A Zilahi Református Wesselényi Kollégium Ügyvezető Bizottsága nov. 24-én bővített ülést tartott azzal a céllal, hogy közösen keressék a megoldást a Zilahon hosszú ideje tartó iskolaválságra. Az egyházkerület szerint Seres Magdolna, a kollégium jelenlegi igazgatónője, egyben Seres Dénes RMDSZ-szenátor felesége, a református egyház által 1991-ben újraindított tanintézmény visszaállamosításán munkálkodik. Az egyházkerület "kéri, hogy az iskola tegyen konkrét intézkedéseket a keresztyén református szellemiséget biztosító körülmények megteremtésére" - áll a közleményben. /L. J.: Tovább tart a válság. Újabb akció Seres Magdolna leváltásáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 14.
A lapokban egymás után jelennek meg a zilahi református kollégium válságának megoldását sürgető közlemények, állásfoglalások. A református egyház álláspontját Tolnay István tanügyi előadó fogalmazta meg. Kifejtette: ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is érvényesek maradjanak az egyházi iskolákban általunk indított tagozatok. Találkozott egymással az egyház képviselői, a tanári kar és az igazgatónő. Azt kérték, addig is, amíg megtörténik az általuk kért változás (az igazgatónő menesztése), az iskola vezetőtanácsában nagyobb képviseletet kapjon az egyház. A 2002-2003-as tanév kezdetéig az igazgatónő döntésével az iskola hivatalos vezetőtanácsában az egyház egyáltalán nem képviseltethette magát. Seres Magdolna igazgatónő elmondta, hogy megbeszélésükön egyetlen napirendi pont utalt az intézmény szellemiségére. Októberben állami ellenőrzést tartottak, és sehogyan sem tudták tisztázni az iskola vagyoni helyzetét, mert a leltár teljesen bizonytalan volt. Az iskola értékeinek 90%-a adományokból került ki. Az igazgatónő nem tudja, mit jelent a református szellemiség feltételeinek biztosítása. Elmondta, hogy osztálytermekben tartják az áhítatot, a templom ugyanis messze van az iskolától. Ioan Driha megyei főtanfelügyelő elégedett az igazgatónő tevékenységével. /Józsa László, Kerekes Edit: Válságban a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2003. január 16.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 10-i közleményében elismerését fejezte ki az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének és annak elnökének, Seres Dénes szenátornak azért, hogy "a zilahi Kálvineumot végre birtokba vehette... a Zilah-belvárosi egyházkerülete". A Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalásában leszögezte: a zilahi Kálvineum művelődési házat nem az RMDSZ, hanem az egyházkerület, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházak szívós küzdelmének köszönhetően vehették vissza. 1998 novemberében Seres Dénes hevesen ellenezte, hogy a Kálvineum és a Wesselényi Kollégium épületeinek visszaadása végett utcai tüntetést tartson az egyházközség. A Szilágy megyei RMDSZ mértékadó módon soha nem állt ki a zilahi épületek ügye mellett. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2003. január 20.
Jan. 18-án Zilahon egyházi ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a református egyház hivatalosan is átvehette az 1948-ban elkobzott művelődési házat, a Kálvineumot. Jelen volt az RMDSZ több tisztségviselője, Zilah magyar alpolgármestere és a megye magyar alprefektusa is. Felolvasták Zilah román polgármesterének levelét, amelyben jelezve, hogy az "állami közvagyon" átadása számára nem jelenthet ünnepet. Tőkés László püspök beszédében rámutatott: az idegen hatalom által elkobzott jogaink visszaszerzése akkor lehetséges, ha hiszünk benne. A nagyváradi püspökség épületét hosszú évek kemény pereskedésével sikerült visszaszerezni, a Kálvineumot kormányhatározattal juttatták vissza. Kifejtette: a román-magyar alapszerződés, amely a két ország egykori szocialista kormányainak műve volt, árulás a javából, amelyből az RMDSZ akkori vezetése is kivette a részét. Az alapszerződésben még utalás sincs az elkobzott egyházi javak visszaadására. A püspök elítélően szólt a zilahi helyzetről, ahol tovább folyik a Szilágyság egyetlen magyar középiskolájának, a Református Kollégiumnak az újraállamosítása, ezúttal RMDSZ-segédlettel. Molnár Kálmán esperes bírálta a magyar nyelvű helyi sajtót, amely ferdítve mutatja be a zilahi helyzetet, azt a látszatot keltve, hogy a visszásságokért az egyház a hibás. Szilágyi Zoltán kollégiumi lelkész-tanár szerint akkor lehetne igazán örülni, ha a Wesselényi Kollégium épületét is visszakapták volna. /Makkay József: Háromszáz épületből visszakaptak egyet. Hálaadó egyházi ünnepség a zilahi Kálvineumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2003. április 25.
Rágalmazás vádjával perelte be a zilahi gyülekezetben szolgáló három református lelkészt, két gondnokot és a főgondnokot Seres Magdolna, a Református Wesselényi Kollégium igazgatója. A Zilahi Református Gyülekezeti és Presbiteri Szövetség Ügyintéző Tanácsa felszólította a felperest, "hogy az evangéliumi békesség szellemében" vonja vissza keresetét. Az igazgatónő, Seres Dénes szenátor felesége, a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent cikkre reagáló tiltakozás miatt indított pert. Az írásban ugyanis az szerepel, hogy Seres Magdolna nem számolt el az általa elköltött egyházi pénzekkel, és az írás szerint állami tulajdonná nyilvánította az egyház vagyonát. A felperes azt a bekezdést tartja rágalmazó jellegűnek, mely szerint "Seres Magdolnának az egyházzal szembeni pere (...) az egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel -, soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével, valamint az iskola református szellemiségének megrontásával, az egyház joghatóságának semmibevételével kezdődött". Oláh Mihály, Bogdán Zsolt és Püsök Csaba lelkészek, valamint László Kálmán főgondnok ápr. 24-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székhelyén tartott sajtótájékoztatójukon fejtették ki álláspontjukat az ügy kapcsán. "Ez a per egy áldatlan helyzet továbbgyűrűzése, és évek óta tart" - mondta Oláh Mihály tiszteletes. Seres Magdolna évek óta háborúskodik az egyházkerülettel, s meg is nyert egy pert az egyházzal szemben, ezzel pedig elérte, hogy László Kálmán gondnokot kitiltsák az iskola területéről - tette hozzá. A Wesselényi Kollégium teljes berendezése az egyháztól származik, ennek ellenére egy nemrég végzett leltározás során ezeket az ingóságokat az iskola tulajdonaként vették nyilvántartásba. Oláh Mihály azt is elmondta, hogy 1999-ben az igazgatónő több alkalommal is pénzt kapott az egyháztól az iskola számára, ám az összeggel a mai napig sem számolt el az adományozónak, annak ellenére, hogy erre az Iskolaszék írásban szólította fel.Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Seres Magdolna beadványába "csúsztatás került", ugyanis a Szabadságban megjelent cikkben a "hűtlen kezelés" kifejezés szerepel, amit a jogi eljárás megindításához szükséges román változatban már "sikkasztásként" fordítottak. Máthé Edit bejelentette, az egyházkerület kérte a per áthelyezését Zilahról, arra hivatkozva, a felperes Seres Dénes szenátor felesége, és ez befolyásolhatja a bírákat. Tőkés László püspök kijelentette, az egyházkerület kiáll a beperelt lelkészek és gondnokok mellett. /Pengő Zoltán: Az egyházi tulajdon az iskoláé lett? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./
2003. április 26.
Négytagú zilahi küldöttség, Oláh Mihály, Bogdán Zsolt, Püsök Csaba lelkészek és László Kálmán főgondnok vett részt ápr. 24-i nagyváradi sajtótájékoztatón, melyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett. A rágalmazási perről volt szó, melyet Seres Magdolna, a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatója indított három lelkész és három gondnok ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Szempontok - Tiltakozó irat a Szabadságban 2003. január 21-én megjelent, Egyház és RMDSZ című cikkre című írás egyik bekezdése miatt. Az ominózus írás az "egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel - , soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével és az iskola református szellemiségének megrontásával és az egyházi joghatóság semmibevételével" vádolja meg az iskolaigazgatót, aki világi bírósághoz fordult, s a pert máj. 5-re tűzték ki. A közlemény szerint tényeket és nem rágalmakat tartalmaz az ominózus bekezdés, Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Magdolna férje "a román Büntető Törvénykönyvvel a kezében és annak paragrafusait idézve, megleckéztető bírósági perek lehetőségeit is kilátásba helyezve próbálta jobb belátásra bírni a zilahi református lelkipásztorokat" - áll a fogalmazványban. Az egyházkerület jogtanácsosának ismertetője szerint László Kálmán főgondnok ellen már folytatott és nyert pert Seres Magdolna, kérve a főgondnok eltávolítását az iskolából. Máté Edit közölte, ismét kérni fogják az ügy áthelyezését másik bíróságra. /(Balla Tünde): Váradi odamondások zilahi ügyek miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2003. május 16.
Nagybányán az Erdélyi Féniks Szabadegyetemen bemutatták Kaszta István Amíg élünk, emlékezünk /Helvetica Lap- és Könyvkiadó, Nagybánya/ című könyvét. A kötet alcíme: "rövid történelmi visszapillantás a 357 éves zilahi Wesselényi Kollégiumra és az abban ideiglenesen működő Ady Endre Líceum 1956-ban érettségizett A és B osztályának tanulóira, élni akarásukra". A szerző valójában sokkal többet ölelt fel a magyarság, a város és a tanintézet múltjából, történelméből. Csoma György, az Erdélyi Féniks Szabadegyetem vezetője, a kötetet megjelentető Helvetica Lap- és Könyvkiadó tulajdonosa is jelen volt a rendezvényen. /Dávid Lajos: Könyvbemutató. Amíg élünk, emlékezünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 16./
2003. június 11.
Szilágy megyében a tanfelügyelőség alig két hete hirdette ki a nyolcadik osztály utáni továbbtanulási kerettervet, de máris igazítani kellett rajta. A minisztériumi utasítás nyomán a megyében 18 elméleti líceumi osztályt kellett volna megszüntetni vagy átalakítani műszaki, szakmai vagy tehetséggondozó osztályokká. A csökkentés a zilahi Református Kollégiumot sem kímélte. A líceum népszerűségét jelzik a két évvel ezelőtti felvételi vizsga mutatói: a két osztályban meghirdetett 50 helyre 92 diák jelentkezett. Akkor a megyei RMDSZ-elnök, Seres Dénes szenátor közbenjárására sikerült még egy osztályt jóváhagyatni a szakminisztériummal, és 2001 szeptemberétől három osztályban 77 diákkal indulhatott a tanítás. A tanfelügyelőség beiskolázási keretterve szerint a Református Kollégium ismét csak két osztállyal szerepelt. Az RMDSZ közbejárt, végül a szakminisztérium határozata biztosította a felekezeti oktatás érinthetetlenségét. Tehát a hivatalos beiskolázási keretet kiigazítva, a zilahi református gimnáziumban ősszel újra három osztály indul: egy teológiai és két matematika-informatikai osztály. /Józsa László: Mégis három líceumi osztály indul a refiben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/
2003. június 18.
Illegitimnek és erkölcstelennek tartja Tőkés László az RMDSZ Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának (SZEFB) tevékenységét. A püspök közleményében kifogásolta, hogy Ungvári-Zrínyi Imre, a testület elnöke május 28-án levélben értesítette: "A bizottság álláspontja szerint Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnökének Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szembeni 2002. október 16./508-as számmal iktatott panaszába foglaltak a tiszteletbeli elnöki tisztség időközben való megszüntetése ellenére sem váltak érvénytelenné". A SZFEB elnöke felszólította Tőkést, hogy a felhozott vádakkal szemben nyújtsa be írásbeli védekezését. Tőkés László kifogásolja, hogy erre a felszólításra "közel nyolc hónappal a panasz megtétele után" került sor. A püspök közleményében megismételte korábbi állításait, miszerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnökével "szoros családi cinkosságban álló" Seres Dénesné iskolaigazgató "gyakorlatilag visszaállamosította a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot, s ehhez - "az RMDSZ és az SZDP cinkos kollaborációjának áldásaképpen" - a szövetség vezetősége tevőlegesen hozzájárult. A püspöke leszögezte: "Mindaddig, amíg a kongresszus panasz tárgyává tett súlyos szabálysértésének és etikai vétségének elkövetőit - élükön a szövetségi elnökkel - nem vonják felelősségre, másfelől pedig múltbeli és jelenlegi erkölcsi vétségekben elmarasztalható elnökük a bizottság éléről nem távozik, semminemű etikai felelősségre-vonásnak nem vagyok hajlandó magamat alávetni". /Tőkés László: Vonják előbb felelősségre Markó Bélát. A püspök ellen tavaly indított etikai eljárás újabb állomása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2003. szeptember 18.
Az egyházi iskolák helyzetére is kitért szept. 16-i sajtótájékoztatóján Tőkés László. A királyhágómelléki református püspök mérsékelt elégedettséggel nyilatkozott a szatmárnémeti és nagyváradi református gimnáziumok állapotáról, ugyanakkor kárhoztatta a Zilahon kialakult helyzetet. A Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatójának, Seres Magdolnának lejárt a mandátuma, ám egyelőre nem sikerült megtalálni az utódját. Tőkés László elmondása szerint a Szilágy megyei tanfelügyelőség illetékesei értésére adták, csak olyan személy lehet az iskola igazgatója, aki bírja az RMDSZ megyei szervezetének támogatását. "Elképesztő és felháborító, hogy Seres Dénes fogja diktálni nekünk, kit nevezhetünk ki igazgatónak" - mondja a püspök, aki az iskola visszaállamosításaként értékeli a helyzetet. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-es szenátor tagadja, hogy az RMDSZ jóváhagyására lenne szükség a zilahi kollégium igazgatói székének elfoglalásához. "Semmiféle ilyen kitétel nem létezik a protokollumban, amelyet egyébként még nem is írtunk alá" - nyilatkozta a Krónikának Seres Dénes. A szenátor szerint nem az RMDSZ az oka annak, hogy az egyház jelöltje nem töltheti be az igazgatói tisztséget. "Olyan lelkipásztort akartak a gimnázium élére állítani, aki tavaly végezte el a teológiát. Ahhoz, hogy egy pedagógus iskolaigazgatóként dolgozzék, legalább kettes fokozattal és meghatározott tanügyi régiséggel kell rendelkeznie. Nem én szabtam meg ezeket a feltételeket, hanem a minisztérium" - fejtette ki Seres Dénes. /Pengő Zoltán: "Visszaállamosítják" a kollégiumot? = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2003. október 14.
Egyházmegyei napot szerveztek okt. 11-én Zilahon a Zilahi Esperesi Hivatal és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részvételével. A rendezvény keretében emlékeztek meg a zilahi református Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti kapunyitásáról, a kollégium első igazgatójáról, Kincs Gyuláról, valamint a Rákóczi szabadságharc háromszáz éves évfordulójáról. A nyolcezer református lelket számláló zilahi gyülekezetekből részt vevő viszonylag kis létszámú ünneplő közösség előtt Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök többek között a közösségi rendezvényeink iránti érdektelenségre is kitért, jelezve, hogy tizenhárom évvel a rendszerváltás után szomorú megtapasztalni az emberek elfásultságát, érdektelenségét, amely egyenes összefüggésbe hozható az RMDSZ rossz politizálásával. Az istentiszteletet követően Tőkés László szólt a készülő népszavazásról is, amely, mint mondotta, rafinált módon egy számunkra látszólag előnyös köntösben próbálja bemutatni a román alkotmányt. Az ünneplő gyülekezet átvonult a továbbra is román líceumként működő egykori Wesselényi Kollégium épületéhez, amit sok más ingatlanhoz hasonlóan nem kapott vissza az egyházkerület, megkoszorúzták az iskola udvarán Ady márvány mellszobrát. Az ünnepség a Kálvineumban folytatódott. Szilágyi Zoltán, a mai Zilahi Református Wesselényi Kollégium lelkésze az iskolán belüli áldatlan állapotokról szólt. Az egyház által el nem ismert igazgatóasszonyt továbbra sem lehet elmozdítani beosztásából. Az egyház és az iskola vezetősége közötti súlyos ellentétekre vall az is, hogy noha a kollégiumban számos meghívót osztottak ki, a diákokat nem engedték el a rendezvényre. /Makkay József: Az egykori Wesselényi kollégiumra emlékeztek. Nem közeledett az iskola és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2003. december 11.
Kibontakozóban van a felekezeti oktatás Erdélyben. Az 1949-ben megszüntetett székelyudvarhelyi Református Kollégium jogutód intézményében, a Benedek Elek Tanítóképzőben ezelőtt tíz évvel református osztályt/évfolyamot indítottak. Ma pedig már önálló tanintézetként működik a Backamadarasi Kiss Gergely Református Gimnázium. Tőkés Zsolt tanár, az iskola igazgatója felvázolta a múltat. Az 1949-es államosítás után csak a tanítóképző maradt, amely felvette Benedek Elek nevét és középfokú tanintézetként működött s működik, noha ma már van tanítóképző főiskola is Székelyudvarhelyen. 1994-ben indítottak egy évfolyamot református osztályként, 1997-re már négy évfolyamra teljesedett, ez már arra is jó volt, hogy református iskoláról beszéljenek. 1997-ben már úgy működött a négy évfolyamot magáénak tudó tanintézet, mint a Benedek Elek Tanítóképző jogi személyű részlege. 2001-ben a főiskola indulásával lehetőség nyílt arra, hogy külön igazgatója legyen a református középiskolának. Ma már gazdasági szempontból elkülönültek, a régi kollégiumi épületszárnyakat megkapták. Udvarhelyen minden iskolának neve van, természetes volt, hogy nevet adtak intézményüknek. Itt diákoskodott például Benedek Elek, Ravasz László, Kányádi Sándor, Toró Tibor és olyan tanárok tanítottak, mint a névadó Kiss Gergely, Benkő József, Gönczi Lajos és mások. Ez a felekezeti iskola tulajdonképpen állami iskola (ez is a porhintés tipikus példája Romániában). Jó példa az efféle zűrzavarra a zilahi Wesselényi Kollégium helyzete, ahol az igazgató - az egyik magyar szenátor felesége - megtagadja az egyházkerület fennhatóságát. Tőkés Zsolt viszont erkölcsi kötelességének tartja felettes szervének tekinteni az egyházkerületet, és csak utána a tanfelügyelőséget. Nem tesznek különbséget vallásfelekezeti hovatartozás szempontjából, jöhetnek az iskolába más vallású tanulók is. Az újabb, módosított román alkotmány is csak az állami iskolák esetében említ anyagi támogatást. Ez így nem igazságos! /Komoróczy György: Bontakozó felekezeti oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2003. december 23.
Idén háromszáz éve, hogy kirobbant a Rákóczi vezette szabadságharc. A megemlékezések azonban nem csupán a hamarosan véget érő esztendőre terjednek ki, ezúttal jubileumi évekről lehet beszélni, hiszen az erdélyi fejedelem vezette több éves küzdelem, zászlaján az Istennel a hazáért és a szabadságért felhívással 1711-ben bukott el.A megemlékezések sorozatát szolgáló kiadványok közt Erdélyben úttörő szerepet vállalt fel a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadványa: Jubileumi Rákóczi Évek A nagyváradi Dukrét Géza (munkatársai Kupán Árpád és Borbély Gábor) szerkesztette füzet 2011-ig közli az évről évre, a szabadságharc más-más vetületét előtérbe helyező Rákóczi-jubileum eseménynaptárát. Jövőre, például, a szabadságharc és Erdély számtalan vonatkozását elevenítik fel a történelemtől, a zenéig és a drámáig. Ennek kapcsán rendezik meg márciusban a Nagyenyedi Református Kollégium diákjainak hősies helytállásával kapcsolatos vetélkedőt. A vezérlő fejedelem és az államszervezés a vezértéma 2005-ben, majd az ezt követő évben Rákóczi művelődéspolitikája adja a megemlékezések gerincét. A kiadványban megtalálható Rákóczi életének és harcainak kronológiája, önéletírásának részletei, továbbá a kortársak véleménye a nagyságos fejedelemről. /Puskel Péter: Jubileumi Rákóczi Évek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2004. január 14.
A volt zilahi Wesselényi Református Kollégiumban, a jelenleg "Colegiu National SILVANIA" névre hallgató főgimnáziumban a közel tíz román tannyelvű párhuzamos osztály mellett évfolyamonként két magyar tannyelvű osztály működik, ezenkívül itt tartja óráit a Vasile Goldis magánegyetem néhány tagozata is. A napokban az egyházi javak visszaszolgáltatását elemző bizottság átiratot küldött a Zilahra, a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben pontosítást kértek a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek az épületre igényt tartó kérésére. A város polgármestere ismertette a polgármesteri hivatal válaszát. Eszerint az igényelt ingatlan tulajdonosa a román állam általi átvétel pillanatáig a Wesselényi Kollégium volt, a Wesselényi Kollégium épülete soha nem volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vagy valamely református egyház-község joghatósága alatt. Az egyházkerület által megfogalmazott igényt a fenti indokok alapján elfogadhatatlannak tartja. /J. L., K. E.: Kié a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2004. január 28.
Harmadik mandátumát kezdte meg Seres Dénes szenátor az RMDSZ Szilágy megyei szervezete élén, miután újraválasztották elnöknek. Seres Dénes kifejtette: nem tett le a szilágysomlyói magyar nyelvű gimnázium létesítésének tervéről. A Szilágy megyei RMDSZ- nek mintegy 16 ezer tagja van, a megyében mintegy hatvanezer magyar él. Növelni kellene a magyar iskolák számát. Tervezik, hogy minél több RMDSZ-székházat megvásároljanak, valamint hogy közösségi házakat hozzanak létre a magyarság számára. A jövőben nagy figyelmet fordítanak az emlékhelyekre: Zsibón a felújított Wesselényi-szobor avatását március elejére tervezik, továbbá Ady-szobor felállítását, valamint háborús emlékművek létrehozását. A Szilágy megyei magyarságot nem jellemzi a megosztottság, jelezte a szenátor. Nem igaz az, hogy a református egyház és a Szilágy megyei RMDSZ között van feszültség. Az újságíró megjegyezte, a feszültség minden bizonnyal enyhülne, ha a Wesselényi Kollégium igazgatói székébe egy, az egyház által is akkreditált személy kerülne. /Jelenleg ugyanis Seres szenátor felesége az igazgatónő/. Seres erre kijelentette: már tavaly kiírták a versenyvizsgát, csakhogy a jelentkező nem ütötte meg azt a mércét, amelyet kellett volna. /Makkai Imola: Régi-új elnök közösségépítő tervekkel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2004. február 7.
Kádár Géza zilahi református lelkipásztor száz éve, 1903. okt. 31-én a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban megalapította a Krisztusért és Egyházáért Szövetséget (CE). A mai zilahi CE szövetségesek ezt a hagyományt ápolják nemcsak Zilahon, hanem a Partiumban. Minden hónap első keddjén összegyűlnek Csendes Napon, imádkozni. Legutóbb február 3-án gyűltek össze a zilahi CE-Parmenas által működtetett CE-Házban, ahol Gáspár Attila tartott előadást Kádár Géza életéről és munkásságáról. A hagyományos Csendes Napokat Kádár Géza indította el, majd lelkipásztorok folytatták, akik közül sokat 1958-ban, és tíz, tizenöt, húsz évi börtönre ítéltek. /Gáspár Attila: Kádár Géza termet avattak Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2004. március 31.
Az Esperesek Kollégiuma nyilatkozata szerint értésükre jutott, hogy a világi sajtóban többen is kifogást emeltek a Királyhágómelléki Egyházkerületi Közgyűlés azon határozatával szemben, amely felszólítja a Szilágy és Bihar megyei egyházközségeket és egyházi tisztségviselőket, hogy hivatali minőségükben semminemű együttműködést ne vállaljanak az illető megyei RMDSZ-szervezetekkel. Értetlenségüket fejezték ki, mert egyes lelkipásztorok, a kanonikus rendet megkerülve, világi nyilvánosság előtt lépnek fel az egyház törvényes határozatai ellen. A közgyűlés kifogásolt határozata nem politikai, hanem kizárólag erkölcsi célzattal bír. Azzal a Bihar megyei RMDSZ-szel, amely az egyházkerületet az érmindszenti Ady-zarándokhely pályázati támogatásának eltulajdonításával rövidítette meg, másfelől pedig azzal a Szilágy megyei RMDSZ-szel, amely a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumot – gyakorlatilag – visszaállamosította, semmiféle egyházi együttműködésnek helye nincs. Továbbá leszögezték, semmi kifogásuk sincs az egyes helyi vagy területi RMDSZ-szervezetekkel való együttműködés ellen. Bizonyság erre az, hogy az egyházkerület támogatja az RMDSZ – és vele együtt a Magyar Polgári Szövetség – arra alkalmas és rátermett jelöltjeit a helyhatósági választásokon, köztük Kovács Zoltán főgondnokot, aki az RMDSZ színeiben pályázta meg Érmihályfalva polgármesteri tisztségét. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. április 2.
A jubileumi Rákóczi Évek (2003 – 2011.) keretében vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) képviselői márc. 28-án a szlovákiai Borsiban – Rákóczi szülőhelyén – rendezett ünnepségen. A megelőző napokban, márc. 26–27-én, a Kárpátaljai Magyar Református Egyház szervezésében, Nagydobronyban ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinata. Az emlékünnepélyt követő napon, márc. 29-én pedig a szlovákiai református egyház és a királyhágómelléki egyházkerület vezető képviselői tartottak kerületközi tanácskozást a felvidéki Deregnyőn. A résztvevők hangsúlyozták, Európa új határainak más-más oldalára kerülve, az eddigieknél is fontosabb az összmagyar református kapcsolatok ápolása mind egymás között, mind a többi, hasonló helyzetbe került magyar református közösséggel Nnyilatkozatuk kiemelte, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a KREK kölcsönös szolidaritással emeli fel szavát létveszélybe sodródott iskoláik, nevezetesen a Lévai Református Gimnázium és a Zilahi Református Wesselényi Kollégium védelmében, az illetékes hatóságokkal szemben. /Kapcsolatépítés Rákóczi szellemében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2004. június 16.
A helyhatósági kampány idején nacionalista szórólap jelent meg, amely az RMDSZ zilahi szervezete szerint a Demokrata Párt Szilágy megyei szervezetének alkotása. A párt zilahi polgármesterjelöltje, Radu Capalnasiu szerint ha nem ő győz, akkor a románság az SZDP–RMDSZ közötti titkos egyezmény értelmében elveszti a Silvania főgimnázium (volt Wesselényi kollégium) épületét. A Demokrata Párt Szilágy megyei vezére, Viorel Stanca azt nyilatkozta, hogy inkább levágatja a jobb kezét, semhogy aláírjon egy olyan határozatot, amely a megyeközpont két- vagy háromnyelvű helynévtáblájáról szól. Sarmaságon ezt a pártot képviseli a helyi tanácsban Szentkirályi István, aki polgármesterjelöltként is indult az RMDSZ jelöltje ellen. A liberálisok Szilágy megyei vezetője pedig bejelentette, hogy ha az RMDSZ a megyei tanácsban továbbra is az SZDP-vel egyezkedik, akkor összefognak a Nagy-Románia Párttal, és kiütik a megyeközpont városvezetéséből a számukra oly gyűlöletes két párt közösségét. /Józsa László: Felerősödő nacionalizmus a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
2004. július 24.
A zilahi Huszár Lajos Akiknek kicsengettek címmel a volt Wesselényi Kollégium utóbbi fél évszázadban búcsúzó diákjainak kicsengetési /ballagási/ kártyáit összesítette kronológiai sorrendben. Ezeket fénymásolta és összefűzte. Az 50 esztendő csak töredéke annak a történetnek, amely a zilahi oktatás történetéhez tartozik, ugyanis a város 1620 körüli kollégiumi szintű iskolája volt az őse az Erdélyben jól ismert Wesselényi Református Kollégiumnak. 1950 és 2000 között mindössze két magyar igazgatója volt a középiskolának – Moldován János és Székely László –, 1950 és 1960 között, ugyanis az iskolák egyesítése mindenkori román vezetővel járt az oktatási intézményben. A jelenben sincs másképp. 1950-ben a kicsengetési kártyákon feltüntetett 2. számú Elméleti Líceum elnevezést az Ady Endre Középiskola váltotta fel 1954-től 1962-ig. 1965-ben és 1996-ban a hatalom nem engedélyezte kicsengetési kártyák nyomtatását, kézzel írottakat küldözgettek az akkori maturandusok. 1982, 1983, 1984 – vegyes, román–magyar osztályoknak szólt a búcsúcsengő. Az 1987-ben érettségizettek egyharmada jelenleg Magyarországon, Kanadában, az USA-ban és Izraelben él. /Fejér László: Kártyás sulitörténet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2004. július 28.
Elhunyt Mészáros József /Székelyhíd, 1928. aug. 1. Marosvásárhely, 2004. júl. 26./ nyugalmazott főkönyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Vörös Zászló című napilapnál kulturális rovatot szerkesztett, aztán 1956-tal kapcsolatban menesztették a laptól. 1958-tól a Maros Autonóm Tartomány könyvtárában dolgozott, 1960-tól a tartomány több mint 900 (!) közkönyvtárának volt a módszertani irányítója. Élete „fő műve", hogy szakosította, korszerűsítette a marosvásárhelyi közkönyvtárat. Megmentette a csíksomlyói és gyergyószárhegyi ferencrendiek, a zilahi Wesselényi Kollégium és a székelykeresztúri unitárius gimnázium könyvtárát. Az utóbbi fás-szemetesládájában felfedezte Orbán Balázs több mint száz éve eltűnt 164 eredeti fényképét. Ugyanott felfedezte a jeles szentgericei pedagógus, tréfamester és folklorista Tiboldi István kallódó népköltészeti gyűjteményét. Számos vers- és tanulmánykötethez írt előszót, könyvészetet, szerkesztette azokat, miközben verseket írt. Kós Károllyal, Szilágyi Domokossal behatóan foglalkozott. Éveken át irodalmi műsorokkal volt jelen a marosvásárhelyi rádió műsorában. /Máthé Éva: Jóska bácsi elment... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
